Egy lakás felújítás (ha félretesszük a takarítás és rendrakás nem mindenki által szeretett folyamatát), egy örömteli alkotó munka, aminek a végén boldogan tudunk szétnézni megszépült ingatlanunkban. A felújításnak lehetnek kevésbé látványos, ámde nagyon fontos részei is, pl.: új elektromos kábel vezetése, és lehetnek egészen látványos feladatai is pl.: burkolat csere.
Mostani esetünk is egy burkolat cserével kezdődött. Vásárlónk, megjelent az üzletben, és többszöri látogatás és megbeszélés után kiválasztott egy melegburkolatot, azon belül is fa szalagparkettát. A szalagparketta felépítéséből adódóan élő anyagként viselkedik, a környezet behatásaira reagál. Hőmérséklet, páratartalom, napfény, mind hatással van rá. Ezeket a tényeket figyelembe kell venni szalagparketta vásárlásánál, a lerakásnál, és a használat során. Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy a kiválasztott fa parketta hosszú éveket, évtizedeket velünk maradjon jó egészségben, akkor be kell tartani a gyártó és a forgalmazó ajánlásait, és (kicsit határozott szóval élve) utasításait.
E termékkörnél maradva be kell tartani a következőket:
- száraz és pormentes aljzat
- sík aljzat egyenetlenségtől mentes
- megfelelő dilattációs hézag alkalmazása
- rakásnál a szükséges kötések alkalmazása
- ragasztós parkettánál a száradási idő betartása
Ezeket a pontokat figyelembe véve a parkettánk évtizedekig hálás társunk lesz. Vásárlónk meghallgatta az üzletvezető útmutatását, beszerzett minden segédanyagot, és figyelembe vette és betartotta a gyártó előírását is. Ez volt a szerencséje. Vele volt ugyanis szomszédja Cs. Ferenc, aki mint kiderült civilben vadász, most mint önkéntes szakember próbálta segíteni vevőnket. Ferenctől megtudtuk, hogy az aljzat biztosan száraz, Ő ránézésre megmondja, ezért szükségtelen párát mérni és a zárófólia használata is felesleges. Vevőnkben szerencsére nem sikerült elaltatni a gyanút és beszerezte a fóliát, illetve parkettás szakemberrel megmérte a beton nedvességtartalmát. Milyen jól csinálta, ugyanis kiderült, hogy a ránézésre száraz beton még tart annyi nedvességet amire nem lehet letenni a fa parkettát. 
Ezzel a lépéssel megmentette a parkettáját a biztos pusztulástól, egy nedves aljzatra pór, párazárófólia nélkül lerakott fa parketta vizet vesz fel aminek hatására deformálódik, tönkremegy. Műszeres mérés esetén a beton nedvességtartalma nem lehet nagyobb 2%-nál. Érdekességként megemlítek a régi időkben használt betonnedvességmérési folyamatot, azonban ezt csupán technikatörténeti érdekességként említem, pontosságuk megegyezik az ókorban használt vizeltcukor ellenőrzésével.
Sószórás. Ez a legpontatlanabb mód. A felületre sót szórunk, és ha nedves a beton a sószemek összetapadnak.
Gúlaégetés. A szoba közepén újságpapírból készítünk egy gúlát amit elégetünk. Amennyiben a beton nedvességet tartalmaz, a hő hatására a nedvesség megjelenik a beton felületén.
Vödrös próba. Leteszünk egy nylon zacskót a szoba beton felületére és ráteszünk egy vödör vizet. Másnapra, ha a betonban nedvesség van egy karima jelenik meg a zacskó alatt.
Ma már ezeket a pontatlan módszereket ne alkalmazzuk, használjuk helyette a pontos műszeres mérést, melyet a burkolási jegyzőkönyvbe rögzítsünk. Figyelem egy szobában legalább 3 helyről vegyünk mintát.
Ezen szabályok betartásával a parkettánk megőrzi hosszú élettartamát.
